170 évnyi gazdasági hátrány

Nyolcvanhárom évbe telhet, mire megvalósul nők és férfiak egyenlősége. A két nem között világszerte eltérő mértékű, de szembetűnő szakadék tátong a munka, az oktatás, az egészség és politika területén egyaránt, és ennek csak egy eleme a fizetésük közötti különbség. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a nők 46 perccel dolgoznak többet naponta, mint a férfiak.

170 évnyi gazdasági hátrány
2017.02.17. 15:19

A Keserédes márkanevű torta első látásra ugyanúgy nézett ki, mint bármelyik hasonló süti: kerek, étvágygerjesztő, belül krémrétegekkel, kívül csokibevonattal. Közelebbről szemrevételezve azonban kiderült, hogy a tetejét díszítő minták nem egyszerű geometrikus formák, hanem súlyos üzenetet hordozó grafikonok, amelyek látványos formában szembesítik a cukrászda vendégeit a két nem közötti egyenlőtlenség adataival. Az „Aránytalan politikai képviselet” elnevezésű édesség arra hívta fel a figyelmet, hogy kétségbeejtően kevés nő ül a parlamentben, a „Startup kirekesztés” sütemény arra, milyen kevés a vállalkozók között a nő, a „Szemtelenül gazdag” torta pedig arra, hogy a leggazdagabbak listája szinte kizárólag férfiakból áll.

Skandinávia az élen
A világ legelső szociális desszertsorozatának ötlete az MRM/McCann nemzetközi reklámügynökség romániai munkatársainak fejéből pattant ki, míg a megvalósítást a francia Paul pékséglánc helyi képviselőire bízták. Akik pedig megvették a tortaszeleteket, azok nemcsak ettek valami finomat, miközben feltehetőleg elgondolkoztak a szomorú tényeken, hanem jó ügyet is támogattak. A sütik generálta bevétel öt százaléka ugyanis a FILIA nevű nonprofit alapítványnak jutott, akik üzleti tréningeket tartanak vidéki nőknek, hogy az illetők jobban megállják a helyüket a modern munkaerőpiacon.
A Keserédes torták kisülése óta napvilágot látott a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) legfrissebb jelentése arról, hogyan áll a két nem közötti egyenlőség a munka, az oktatás, az egészség és politika területén. A 2016-os összesített lista élén a skandináv államok végeztek, az első helyre Izland került, szorosan a nyomában Finnországgal, Norvégiával és Svédországgal. A legrosszabb mutatókat Jemen produkálta, de nem sokkal jobb a helyzet az utolsó előtti Pakisztánban, illetve Szíriában. Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 101. helyet szerezte meg, az európai államok közül mindössze Máltát sikerült lehagynunk, illetve Törökországot, már ha az ebbe a kategóriába tartozik.
A Global Gender Gap Report 2006-ban jelent meg először, és a készítői azóta nemcsak az adatokat adják közre évről évre, hanem azt is kiszámolják, az elmúlt tizenkét hónap során mennyivel csökkent vagy éppenséggel nőtt a két nem közötti egyenlőtlenség. Legújabb számításaik szerint a vizsgálatba kezdettől bevont 107 országban 83 év alatt zárulhat be ez a szakadék a mostani trendek alapján, vagyis az idén született kislányok elvben még megérhetik a szenzációs eseményt. A gazdasági különbség azonban tavaly fokozódott, ennek eltűnésére még 170 évet kell várnunk. Sokkal jobb a helyzet az oktatásban, ahol az elkövetkezendő tíz éven belül kiegyenlítődhetnek a lányok és a fiúk esélyei. Ugyancsak jelentős fejlődést produkál az arányos politikai képviselet, ahol a mutatók jelen pillanatban ugyan a legrosszabbak, ám 2006 óta 9 százalékkal csökkent a távolság, és a most érvényes trendek alapján 82 éven belül teljesen meg is szűnhet. Az előrejelzések az egészségügy területén a leginkább borúlátók, ennek azonban a fő oka az, hogy időközben bevonódtak a vizsgálatba olyan országok, mint például Kína és India, ahol a nőknek speciális problémákkal kell szembenézniük.

Napi 4 óra ingyenmunka
Szemügyre véve a magyar adatokat, a négy vizsgált szempont közül az egészségre vonatkozó mutatóknál állunk a legjobban, a lista 40. helyén. Erre nyilvánvalóan a magyar férfiak katasztrofálisan rossz egészségi állapota ad magyarázatot, őket nem nehéz lekörözniük a nőknek. Ezzel szemben a nők politikai ereje majdhogynem nálunk a leggyengébb, 144 ország közül a 138.-ak vagyunk. Közepes eredményt, a 67. helyet értük el az oktatáshoz való hozzáférés és a gazdasági részvétel/lehetőségek területén, ugyanakkor majdnem ötszörte több fiú szerez diplomát a munkaerő­piacon nagyra értékelt STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) szakokon: hét lányra 34 fiú jut. Az azonos munkáért azonos bér adata pedig végképp csak a 130. helyre volt elég.
A magyar nők naponta 46 perccel többet dolgoznak a férfiaknál, jóllehet ez nem hazai jelenség, még mindig globális divat a nők nyakába sózni az olyan fizetetlen feladatokat, mint a háztartás ellátása, a főzés, a gyereknevelés vagy az idősek gondozása. Ebből adódóan a nők világszerte évente átlagosan 39 nappal többet töltenek munkával, mint a férfiak.
A Világgazdasági Fórumhoz hasonló eredményekre jutott az Európai Bizottság. Az ő felméréseik szerint az Európai Unió államaiban az egyébként főállásban dolgozó férfiak átlagosan heti 9 órát szánnak olyan fizetetlen tevékenységekre, mint elhozni a gyereket az óvodából vagy kiporszívózni a lakást, miközben az ugyancsak főállásban dolgozó nők heti 26 órában teszik ugyanezt, ami naponta majdnem négy óra. Nem csoda, hogy minden harmadik európai nő kénytelen részmunkaidős állást vállalni, míg a férfiak közül csak minden tizedik teszi ugyanezt. Az Eurostat 2014-es statisztikái azt mutatják, hogy Magyarországon a két nem átlagos bruttó órabérének összehasonlításából adódó bérszakadék 15,1 százalék (az EU-s átlag ennél rosszabb, 16,7 százalék). Létezik azonban egy másik mutató is, amelyik figyelembe vesz hármat a nőket érintő munkaerő­piaci hátrányok közül: az alacsonyabb órabéreket,
a kevesebb fizetett munkával töltött időt és az alacsonyabb foglalkoztatottsági arányt (például a gyes miatt megszakított munkaviszonyt). Ezek alapján kalkulálható ki az általános jövedelmi szakadék, amely a bérrésnél jóval magasabb, Magyarországon 32,4 százalék (az EU átlag 39,8 százalék).
Végigfuttatva a szemünket az uniós országok táblázatán, könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy a szegényebb országokban szuper helyzetük van a nőknek, elvégre a bérrés 2014-ben Romániában volt a legalacsonyabb, míg Észtország mellett Csehországban, Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában a legmagasabb. Erről azonban szó sincs. Mint a Közép-európai Egyetem két kutatója, Pető Rita és Reizer Balázs rámutatott a Defacto blogon, Magyarországon az alacsony jövedelműek nemtől függetlenül, egységesen minimálbért kapnak, gyakorlatilag ezért nincsen különbség a fizetésük között. A közepes jövedelműeknél a nők bérhátránya 8,7 százalék, ezzel nemzetközi összehasonlításban valóban jól állunk. A magas keresetűek között azonban nálunk a legnagyobb a nők bérhátránya, itthon ugyanis egy jól kereső nő 26 százalékkal kap alacsonyabb bért, mint egy jól kereső férfi.

Befektetési hátrány
Az egyébként szintén nemzetközi jelenség, hogy a vállalati hierarchiában felfelé haladva mind több a férfi, azaz ahogy nő a tét, úgy szorítják ki a nőket a jól jövedelmező pozíciókból. Ám az impresszív Wall Street-i karriert maga mögött tudó befektetési bankár, Sallie Krawcheck nemrégiben érdekes szemponttal egészítette ki azt a listát, miért jutnak világszerte kevesebb jövedelemhez a nők. Szerinte a bérrésen és az úgynevezett női adókon túl (amelyek a nők által vásárolt árucikkeket sújtják, például a tampont) még egy hátránnyal szembe kell nézniük, ez pedig a befektetési szakadék. Míg ugyanis a férfiak akár nagy kockázatot is vállalva különféle befektetésekbe teszik a pénzüket, a nők jellemzően simán a bankban tartják, ezzel pedig, fogalmaz Krawcheck, „életük folyamán sok ezer dollártól esnek el”.
A bankár, aki nemrégiben Own It: The Power of Women at Work (Legyen a tiéd – A dolgozó nő ereje) címmel könyvet is írt arról, hogyan érvényesül – vagy inkább nem érvényesül – a női egyenjogúság a pénzügyi szektorban, ezen a felismerésen felbuzdulva hozta létre az Ellevest nevű, nőknek szóló befektetési platformot. Elvégre, mondja, a nők jobban tudják, hol szeretnék fialtatni a pénzüket a nők. Támogatónak pedig egy olyan nőt nyert meg, aki egyszerre ügyes üzletasszony, és a maga területén harcosan kiáll a női pénzügyi egyenjogúságért: a teniszsztár Venus Williamset. Williams, aki nagy botrányt kavart 2007-ben, amikor Wimbledonban egyenlő díjazást követelt mindkét nem játékosai számára, időközben megszerezte üzleti diplomáját, és EleVen by Venus néven piacra dobta saját ruhakollekcióját. Hiteles szóvivője tehát a nőknek szóló üzenetnek: „Dolgozzon neked a pénzed!”
A Világgazdasági Fórum szakértői úgy látják, a föld bizonyos pontjain gyorsabban bezárulhat a nemek közötti szakadék. Délkelet-Ázsiában például előreláthatólag 46 évet kell erre várni, Nyugat-Európában 61, Latin-Amerikában 72, míg Fekete-Afrikában 79 évet. Másutt viszont ugyanez a folyamat messze átnyúlik majd a következő évszázadba, így a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 129, Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében 146, míg Közép-Ázsiában és Kelet-Európában 149 évet vehet igénybe. A kutatók az észak-amerikai egyenlőség helyzetét szemlélik a legpesszimistábban, ott 158 évre teszik a különbségek eltűnésének időtartamát. Úgy tűnik, jó darabig szükségünk lesz még a Keserédes tortákra.

Mörk Leonóra

(Megjelent az ELLE magazin 2017. márciusi számában)

2017 gazdasági hátrány gender gap gender pay gap női új év női újév nőiújév

Még több
Test-Lélek