Szabó Magda, az ikon

Korosztályok sokaságát hódította vissza az irodalomhoz

Szabó Magda, az ikon
2017.04.12. 19:18

2017-ben Szabó Magda Centenáriumot ünneplünk. A száz éve született, debreceni írónő modernsége, nyelvének és mondanivalójának aktualitása, ifjúsági regényeinek örök érvényűsége számunkra életműve kiemelkedő pontjai, ahogy az is, regényeiben milyen összetettséggel és sokszínűséggel ábrázolja női karaktereit. Szabó Magda azon szerzők közé tartozik, akik korosztályok sokaságát hódították vissza az igazi irodalomhoz, az olvasáshoz. „Született harcos voltam” – írja magáról, és valóban: irodalmi pályáján kitartás, tehetség és küzdelem árán lett elismert író. Költőként indult, több verseskötet és tíz év hallgatás az ’50-es évek végén prózaíróként tért vissza és indult el azon az úton, hogy a XX. századi magyar irodalom legnépszerűbb szerzői közt legyen. Kedvence volt Jókai Mór, barátja volt Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János vagy Weöres Sándor, fiaként szerette Háy Jánost és Esterházy Pétert, férje hűségben három évtizedig Szobotka Tibor, regényeinek egyik fő témája az Édesanya, a szülők – a család (az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise).

Öt idézet Szabó Magdától

Az otthon:

„Egyetlenegy hely van, amelyet sose szoktam megnevezni, ez Debrecen. Ha Debrecenbe akarok menni, s ilyenkor érdeklődnek: most éppen hová, azt felelem: haza. 1942 szeptemberétől már Hódmezővásárhelyen tanítottam, 1945 áprilisa óta Pesten élek. Harminchárom év nagy idő Krisztus egész élettörténete lezajlott ennyi esztendő alatt. Nekem nem volt elég arra, hogy tudomásul vegyem: elköltöztem. A haza, nyilván holtig, mindig csak Debrecen.”

A szerelem:

„Azért sírok, mert megnyertem mindent, téged, a boldogságot és az életet, és azért sírok, mert elvesztettem önmagamat, mert nem vagyok többé ép és egész tenélküled, mert ettől a pillanattól fogva sosem én fogok igazán fájni magamnak, mindig csak te, s ha vérezni fogok, a te sebeidet vérzem. Sírok, mert velem megtörtént a csoda, amire gyerekkorom óta vágytam, amitől gyerekkorom óta rettegtem, itt a mitológiai szerelem, és mi lesz velem, vagy mi lesz veled, ha elveszítjük, ha kettőnk közül egyszer meghal valaki.”

A vágy:

„Isten tudja, min múlik az ilyesmi, az ember egész életén át ismer valakit, volt időszak, (…) nem érzett semmit, s aztán egyszer csak jön egy nap, ülnek az üdülő asztalánál, véletlenül egymásra néznek, és akkor teljesen más minden, mint akár egy perccel azelőtt, mintha frissen találkoztak volna, és nem tudnák egymás életrajzának legapróbb adatait is úgy, hogy kisegíthetik a másikat, ha cserbenhagyná az emlékezete. Min múlik a csók két öregedő embernél, a kezek játéka, az odasimulás, min múlik a vágy?”

A pillanat:

„Mert minden akció folyamán és minden élet során van egy, csak egyes-egyedül egyetlenegy pillanat, amikor a Sors urnáját tartó kéz, amely a ránk váró áldások-csapások történetét jelző sorstáblákat rázza és kiveti, egy lélegzetvételnyi időre megáll, és ha valaki éppen ebben a parányi szünetben lép valamerre, ami ellenkező irányba visz attól az úttól, aminek jelzése a nevére szóló sorstáblán írva áll, végigbotorkálhat rajta az istenek büntetése nélkül (…). A pillanatot nem lehet kiszámítani, csak felismerni. ”

A líra:

Téged szeretlek? Téged, vagy a

mindenséget?

A karcsú hegyek hajlatán

úgy lebben, mint a láng

ez a hajlékony, nyári éjszaka.

A ház. Haza. Világ.

Futni szeretnék, be az éj alá.

Ki van ott, aki hív?

Ha láthatnál most szívemig!

Milyen zavart e szív.

 

Én nem örömökre születtem.

Neked mért örülök?

Rég nem lehetnek terveim.

Most mire készülök?

Bokám és útjaim szilárdak.

Most miért szédülök?

Jaj, mennyire félbemaradtam!

Hát mégis épülök?

 

Még nem tudom, mi vagy nekem,

áldás vagy büntetés.

De elfogadlak, mint erem

e lázas lüktetést.

Hát vonj a sűrű méz alá,

míg szárnyam-lábam befenem,

s eláraszt villogó homállyal

az irgalmatlan szerelem.

(Elfogadlak, részlet) – a Vissza az emberig kötetből

A Szabó Magda Centenárium keretében idén számos irodalmi esten, színházi előadáson, filmvetítésen és bemutatón is részt vehettek, így április 13-án a Várkert Bazárban lesz például az ICON – Szabó Magda est – a magyar költészet napjához kapcsolódóan bemutatkozik a Jaffa Kiadó életmű-sorozatában megjelenő Szüret – gyűjteményes verseskötet, a pódiumon női szerkesztőkkel és írókkal, így Kemény Zsófival, Ugron zsolnával, Dian Viktóriával és Jolsvai Júliával beszélget Juhász Anna Szabó Magda helyéről és szerepéről a hazai irodalomban, majd az est második felében az írónő tiszteletére készített divatkollekció is bemutatkozik Náray Tamás tervezésében és rendezésében.

További információ:

https://www.facebook.com/events/1725063377784295/

irodalom szabó magda

Még több
Kultúra